Gyakran ismételt kérdések

Mi a szerkezetátalakítási eljárás?

keyboard_arrow_down
 

A szerkezetátalakítási eljárás egy olyan jogi eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás még a fizetésképtelenség előtt rendezze tartozásait és átalakítsa működését. Célja a vállalkozás működésének megmentése és hosszú távú stabilizálása.


Miben különbözik a csődeljárástól?

keyboard_arrow_down
 

A szerkezetátalakítás alapvetően korai beavatkozási eszköz.

Míg a csődeljárás általában már súlyos fizetési problémák esetén indul, a szerkezetátalakítás célja, hogy:

•

Megelőzze a fizetésképtelenséget.

•

Lehetővé tegye a vállalkozás működésének fenntartását.

•

Strukturált megállapodást hozzon létre a hitelezőkkel.

A szerkezetátalakítási eljárás általában nem nyilvános eljárás, a sikertelen szerkezetátalakítási eljárás nem von maga után felszámolási eljárást.


Mikor érdemes szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezni?

keyboard_arrow_down
 

Az eljárás akkor lehet hatékony, amikor a vállalkozás:

•

Ideiglenes likviditási problémákkal küzd.

•

Jelentős adósságállományt halmozott fel.

•

Finanszírozási struktúrája fenntarthatatlanná vált.

•

Működési átalakításra van szükség.

Fontos, hogy az eljárás minél korábbi szakaszban induljon, amikor a vállalkozás még működőképes.


Ki kezdeményezheti az eljárást?

keyboard_arrow_down
 

A szerkezetátalakítási eljárást az adós vállalkozás kezdeményezheti. Az eljárás során a cég vezetése továbbra is irányítja a működést, azonban a folyamatot egy független szerkezetátalakítási szakértő, illetve szerkezetátalakítási tanácsadó segítheti.


Milyen feltételeknek kell megfelelni a szerkezetátalakítási eljárás megindításához?

keyboard_arrow_down
 
•

A cég nem állhat végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt.

•

Nincs végrehajtás a céggel szemben folyamatban.

•

A 30 napon túl lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozások nem haladják meg az összkötelezettségek 10 %-át.

•

Az szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó beszámoló közzétételre és letétbe helyezésre került.

•

A céggel szemben nincs olyan büntetőeljárás, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye.


Milyen hitelezői követelések nem vonhatók be a szerkezetátalakítási eljárásba?

keyboard_arrow_down
 
•

A munkabér és bérjellegű követelések.

•

A munkabér és bérjellegű követelésekhez kapcsolódó közterhek.

•

Az általános forgalmi adó.

•

A természetes személy részére megítélt kártérítés, és sérelmi díj.

•

A költségvetési támogatás és az európai uniós forrásként nyújtott támogatás.


Ki dönt arról, hogy mely hitelezők lesznek bevonva érintett hitelezőként a szerkezetátalakítási eljárásba?

keyboard_arrow_down
 

Kizárólag az adós cég döntése alapján kerül meghatározásra, hogy mely hitelezők kerülnek érintett hitelezőként bevonásra a szerkezetátalakítási eljárásba, a hitelezőknek ezzel kapcsolatban nincs kifogásolási joguk.


Megmarad-e cég vezetésének irányítási joga?

keyboard_arrow_down
 

Igen. A szerkezetátalakítási eljárás során általában a menedzsment továbbra is irányítja a vállalkozást.

A folyamatot azonban egy független szakértő és tanácsadó is segítheti, aki támogatja:

•

A reorganizációs stratégia kidolgozását.

•

A hitelezőkkel történő tárgyalásokat.

•

A szerkezetátalakítási terv elkészítését.


Mi történik a hitelezőkkel?

keyboard_arrow_down
 

A hitelezők az eljárás kulcsszereplői.

A folyamat során:

•

A hitelezők osztályokba sorolhatók.

•

Nem minden hitelezőt szükséges bevonni a szerkezetátalakítási eljárásba, a szerkezetátalakítási eljárás akár egy hitelezővel is megindulhat.

•

Tárgyalások indulnak a követelések rendezéséről, az egyezség tartalmáról.

•

Szerkezetátalakítási terv készül.

•

A hitelezők szavaznak a terv elfogadásáról.

A cél egy olyan megállapodás, amely a vállalkozás fennmaradását és a hitelezők minél nagyobb megtérülését biztosítja.


Mit tartalmaz egy szerkezetátalakítási terv?

keyboard_arrow_down
 

A terv általában több elemből áll, például:

•

Adósságátütemezés,

•

részleges tartozáselengedés,

•

új finanszírozás bevonása,

•

működési racionalizálás,

•

eszközértékesítés vagy szervezeti átalakítás.

A terv célja a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállítása.


Mikor minősül a szerkezetátalakítási terv elfogadottnak?

keyboard_arrow_down
 

Akkor, ha az minden hitelezői osztályban megkapja a hitelezői osztályba tartozó összes érintett hitelező számszerű többségének támogatását, valamint a hitelezői osztályba tartozó érintett hitelezők által leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szavazattöbbséget is.


Mi a szerkezetátalakítási terv elfogadásának következménye?

keyboard_arrow_down
 

A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott szerkezetátalakítási terv az adós és az érintett hitelező között fennálló, a szerkezetátalakítási tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a szerkezetátalakítási terv érintett hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek is minősül.


Lehet-e új finanszírozást bevonni az eljárás alatt?

keyboard_arrow_down
 

Igen. A szerkezetátalakítás egyik fontos eleme lehet új finanszírozás bevonása, amely segíti a vállalkozás stabilizálását.

Ez történhet például:

•

Banki finanszírozás formájában,

•

befektető bevonásával,

•

tulajdonosi finanszírozással.


Mennyi ideig tart az eljárás?

keyboard_arrow_down
 

Az eljárás időtartama az ügy összetettségétől függ, azonban jellemzően néhány hónaptól egy évig terjedhet.


Mi történik, ha a hitelezők nem fogadják el a tervet?

keyboard_arrow_down
 

Ha a terv nem kapja meg a szükséges támogatást, a vállalkozás más megoldásokat kereshet, például:

•

Módosított terv kidolgozása,

•

új finanszírozási struktúra,

•

végső esetben csődeljárás kezdeményezése.


Melyek a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásának feltételei?

keyboard_arrow_down
 

A szerkezetátalakítási tervet megszavazta:

•

A hitelezői osztályok többségében a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerint számított többsége, ha ezen osztályokból az egyik a biztosított hitelezők vagy a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezők osztálya.

•

Legalább egy olyan szavazási osztályban a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerinti többsége, amelybe tartozó érintett hitelezők esetében ésszerűen feltételezhető, hogy kifizetéshez jutnának a felszámolási eljárás szerinti kielégítési sorrendben.


Milyen előnyei vannak a szerkezetátalakításnak?

keyboard_arrow_down
 

A szerkezetátalakítás számos előnnyel járhat:

•

A vállalkozás működése fenntartható marad.

•

A munkahelyek megőrizhetők.

•

A hitelezők nagyobb megtérülést érhetnek el.

•

A korábbi szerződéses kondícióknál jobb feltételek érhetők el.

•

Elkerülhető a felszámolás.

•

Az adós maga választhatja ki az eljáró szakértőt.


Hogyan tudunk segíteni?

keyboard_arrow_down
 

Szakértői csapatunk támogatást nyújt:

•

A szerkezetátalakítási stratégia kidolgozásában.

•

A bíróságra benyújtandó dokumentumok előkészítésében.

•

A hitelezői tárgyalások előkészítésében, lebonyolításában.

•

A szerkezetátalakítási terv elkészítésében.

•

A teljes eljárás szakmai koordinációjában.

Tapasztalatunk szerint a megfelelő időben megkezdett reorganizáció:

•

Jelentősen növeli a vállalkozás megmentésének esélyét.

•

Javítja a hitelezőkkel való megállapodás lehetőségét.

•

Stabil alapot teremt a jövőbeni működéshez.

Vegye fel velünk a kapcsolatot egy előzetes konzultációért, és tekintsük át együtt a lehetséges megoldásokat.

A korai beavatkozás jelentős előnyökkel járhat:

•

Nagyobb esély a vállalkozás megmentésére.

•

Jobb tárgyalási pozíció a hitelezőkkel.

•

Kisebb reputációs kockázat.

•

Alacsonyabb reorganizációs költségek.

arrow_upward